-
Ritka égi tüneményt okozott a napfogyatkozás
2014. 10. 30. 08:06Lencsék az égen
A felhők azonban vékonyodni kezdtek, és a Bad Astronomy szerzője számára feltűnt, hogy két lencsefelhőről van szó. Ez önmagában is elég ritkán megfigyelhető jelenség. Azaltocumulus lenticularisok többnyire nagy kiemelkedések felett (jelen esetben a Sziklás-hegységről van szó), de valamivel azok fölött jelennek meg, amint a levegőben állóhullám alakul ki. Miközben a levegő áramlik bennük, egyik oldalukon folyamatosan keletkeznek, míg a túloldalon feloszlanak.
...különlegesen színezve
Mint írja, korábban már volt szerencséje állófelhőkhöz, így abban reménykedett, hogy lefotózhatja, amint a szélükön különleges módon törik meg a napfény. Ez az irizálás:
„AMIKOR MEGLÁTTAM EZT A KÉPET, MEGDÖBBENTEM.
Lehet, hogy ez a legszebb kép, amit valaha készítettem. Különlegesen a színek, irizálás esetén gyakran fordul elő a rózsaszínt és a kékeszöld, azonban sárga árnyalatokat csak egyszer-kétszer láttam” – írja.
Hogyan alakul ki?
Az irizálás akkor jön létre, amikor a felhőben sok apró vízcsepp vagy jégkristály oszlik szét egyenletesen, amelyek fényelhajlást (diffrakciót) okoznak. Emellett a fénysugaraknak találkozniuk kell egymással, pontosabban szükség van az interferenciára is.
A vízcseppeknek azért muszáj nagyon kicsiknek lenniük, hogy méretük közelítsen kell a fény hullámhosszához. Vagyis az irizálás légköroptikai jelensége akkor lép fel, ha a cseppek mérete alig egy mikrométer. További feltétel, hogy a fénysugárnak csak egyszer szabad elhajlania, mert ha többszörös diffrakció fordul elő, fakók lesznek a színek. Fontos, hogy a felhő optikai értelemben vékony, azaz többé-kevésbé átlátszó legyen. Így aztán a vékony felhők, illetve a felhők széle szokott irizálni.