Egyértelmű üzenet a régi Európának a Trump-Orbán csúcstalálkozó

Több mint húsz év után ismét hivatalos kétoldalú látogatásra utazik az Egyesült Államokba Orbán Viktor Donald Trump amerikai elnök meghívására. A magyar kormányfő a május 13-ai washingtoni látogatásról korábban azt mondta: pénzről, migrációról és gazdaságról lesz szó a Donald Trump amerikai elnökkel folytatandó megbeszélésen.

Csak a magyar érdek

Számos elődjétől eltérően a jelenlegi magyar kormány külpolitikai stratégiája kizárólagosan a magyar érdekek figyelembevételén alapul, ami természetesen sokak szemét szúrja itthon és külföldön egyaránt – hiszen sokan hozzászoktak ahhoz, hogy ha Magyarországról van szó, akkor a magyar érdek másodlagos, azt megelőzi egy adott hatalmi erőközponthoz – Moszkvához, Brüsszelhez, Berlinhez vagy éppen Washingtonhoz – történő kritikátlan alkalmazkodás – minderről Szánthó Miklós beszélt az Origónak.

Az Alapjogokért Központ vezetője kijelentette, a magyar érdek, a "Magyarország az első" gondolata viszont azt jelenti, hogy hazánk geopolitikai, földrajzi, történeti, méretbeli adottságaiból fakadóan úgy kell kiegyensúlyozott kapcsolatot fenntartson valamennyi domináns világpolitikai szereplővel, hogy minden diplomáciai partner úgy gondolkodjon, hogy aki Magyarországgal együttműködik, az jól jár. 

Ez az érdekérvényesítés azonban természetesen a transzatlanti szövetségesi rendszer részeként történhet csak, hiszen Magyarország a Nyugathoz tartozik – még ha a jelenlegi nyugati erők közül sokan meg is tagadják az észak-atlanti civilizáció valódi értékeit. Az elkötelezettség jele és része, hogy Magyarország immáron 20 éve az USA vezette NATO-együttműködés aktív tagja, és a rendszerváltás óta az Amerikai Egyesült Államok megbízható szövetségese gazdasági, politikai és biztonságpolitikai szempontból egyaránt – mondta Szánthó Miklós.

Erős vezetők találkozója

A Fehér Ház hivatalos közleménye szerint két régóta szoros kapcsolatokkal rendelkező állam - és ezt már én teszem hozzá, erős - vezetője találkozik május idusán Washingtonban  – mindezt már ifj. Lomnici Zoltán mondta az Origónak. A meghívás időzítése nyilvánvalóan üzenetértékű a brüsszeli elit, de a "régi Európa" számára is – tette hozzá az alkotmányjogász. Az amerikai elnök ezzel - úgy is, mint a köznyelvben a szabad világ vezetője - az európai parlamenti választások hajrájában elsősorban azt kívánja Junckerben, Merkelben és Macronban tudatosítani, hogy új prioritások, értékek és érdekek mentén is van lehetőség az euroatlanti kapcsolatok továbbfejlesztésére. Ezt a narratívát erősíti, hogy a találkozóra hazánk NATO-csatlakozásának huszadik évfordulóján kerül sor – mondta a Századvég elemzője.

Lomnici szerint fontos a kérdésében, hogy a politikai kapcsolatra fókuszál, hiszen Mike Pompeo külügyminiszter közelmúltban lezajlott magyarországi látogatásán mindkét fél megerősítette az országok közötti virágzó gazdasági és katonai kapcsolatok fontosságát. Ami pedig a politikai, ha tetszik, az államközi kapcsolatokat illeti, az Obama-adminisztráció leköszönését követő enyhülés után, mára már a stabilizálódás és bizonyos értelemben a helyreállt kölcsönös bizalom időszakáról beszélhetünk – mondta az alkotmányjogász.

Lánczi Tamás: Erősödhet Orbán Viktor pozíciója Európában

Az Obama-kormányzat alatt az Egyesült Államok figyelme elfordult Európától, és főleg a közép-európai térségtől, míg Donald Trump megválasztását követően ismét felértékelődött a mi régiónk és Magyarország is – mondta az Origónak a találkozóval kapcsolatban Lánczi Tamás. A XXI. Század Intézet igazgatója szerint jól látható, hogy miközben a térségünk egyre kiemeltebb szerepet kap az amerikai politikában, addig látványosan romlanak az amerikai-német kapcsolatok. Egyértelmű üzenetértéke van annak, hogy miközben Orbán Viktort Donald Trump személyesen fogadja a Fehér Házban, addig Mike Pompeo amerikai külügyminiszter lemondta a berlini látogatását. 

A washingtoni látogatás mindenképpen meg fogja erősíteni a magyar miniszterelnököt az Európáról folytatott vitáiban – mondta Lánczi Tamás. Nemcsak az illegális bevándorlás elutasításában van egyezés a magyar kormányfő és az amerikai elnök gondolkodásában, hanem abban is, hogy Európának fel kell fegyvereznie magát, és részt kell vennie a kontinens megvédésében. Szintén egyezés látható abban, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan Trump is szoros szövetségre törekszik Izraellel, és ellenzi az iráni agressziót. Itt is megfigyelhető egy jelentős amerikai-német ellentét, mivel Németország sokkal kevésbé elutasító a teheráni rezsimmel szemben, mint Washington.

Obamáék bele akartak szólni a belpolitikába

Szánthó Miklós szerint egyedül az Obama-adminisztráció idején lazultak meg a politikai kapcsolatok, mely lényegében annak volt köszönhető, hogy az akkori Fehér Ház egyszerűen bele akart szólni a magyar belpolitikai ügyekbe. Ebből a szempontból, ha más érdeme nem is lenne Donald Trumpnak, az már önmagában is kiemelkedő jelentőségű Magyarország számara, hogy neki köszönhető: ma az amerikai elnököt nem Hillary Clintonnak hívják – mondta az elemző. Obama külügyminisztereként ugyanis ő volt a leghevesebb pártolója a „demokráciasegélynek", azaz hogy a formális és informális magyar ellenzéket segítsék a kormányellenes felforgató tevékenységben. 

A demokrata adminisztrációkkal szemben azonban a Trump-kabinet és környezete, az amerikai jobboldal – a földrajzi távolság ellenére – közelebb áll értékrendjét tekintve a Fideszhez, mint a nyugat-európai néppárti jobboldal.  A világnézeti közelségnek már korai jele volt, hogy Orbán Viktor elsőként biztosította támogatásáról a vezető politikusok közül az akkor még sokak által lesajnált republikánus elnökjelöltet 2016-ban, és tagadhatatlan, hogy a migráció megítélésétől elkezdve a kereszténység védelmén, a hagyományos értékek tiszteletén át a politikai korrektség ellenzéséig számos pont összeköti a két politikust – hangsúlyozta Szánthó Miklós.

Kellemetlen meglepetés az ellenzéknek

A személyi, strukturális és értékválságban levő, gyakorlatilag a súlytalanság állapotában lebegő ellenzéki pártok jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy hitelesen tudjanak ebben a kérdésben állást foglalni.  A Magyarországra akkreditált, magukat politikusnak vagy újságírónak nevező aktivisták pedig lassan ocsúdnak fel a számukra kellemetlen meglepetés hatása alól, ami a kapkodó reakcióikon is tetten érhető - mondta ifjabb Lomnici Zoltán azzal kapcsolatban, hogyan is befolyásolja az ellenzék mozgásterét a május 13-i találkozó.

Egyértelmű nyertesek lehetünk

Az, hogy a nemzetközi térben nem kizárólag egy ország földrajzi mérete a meghatározó, vitán felül áll. Magyarország többek mellett Szent-Györgyi Albert, Gábor Dénes és Kertész Imre országa is, ha csak a Nobel-díjasokat tekintjük. És még mennyi mindenre lehet büszke ez a nemzet, amelynek miniszterelnöke tisztában van ennek a jelentőségével és az ezzel járó felelősséggel – hangsúlyozta Lomnici Zoltán. Az, hogy a régió és a V4 gazdasági, geopolitikai értelmében is felértékelődött, szintén nem szorul bővebb magyarázatra. Ennek a súlyát már érzik Brüsszelben, de Berlinben és Párizsban is. Mint ahogy azt is látniuk kell, hogy az új, republikánus kormányzat - demokrata liberális elődjétől eltérően - "visszatért" Közép-Európába. És ennek a kurzusváltásnak úgy tűnik, Magyarország egyértelmű nyertesévé válhat – hangsúlyozta a Századvég elemzője.

A történelem nem ért véget

A politikai kapcsolatok „visszabillenésének" bizonyítéka volt nemrégiben a magyar-amerikai védelmi együttműködési megállapodás (DCA) megújítása, és várható a politikai kapcsolatok további erősödése is. Tény ugyanis, hogy Donald Trump, Orbán Viktor és számos más vezető, az új brazil elnöktől elkezdve Strachén vagy Salvinin át a lengyel kormánypártig egy oldalon állnak a demokrácia újradefiniálásért folytatott küzdelemben. A liberálisok vágyálmával szemben a történelem ugyanis nem ért véget – a történelem maga cáfolta meg a „történelem végét" –, noha számos nyugati vezető még mindig azt visszhangozza, hogy a demokrácia csak liberális lehet – mondta az Alapjogokért Központ vezetője.

Ezzel szemben az említett vezetők alternatívát mutatnak fel, melyet nevezhetünk többségi, illiberális vagy kereszténydemokráciának, és melyet persze a liberális oldal „autoriternek" vagy „populistának" nevez. De mégiscsak arról van szó, hogy míg előbbi oldal elfogadja, hogy a demokrácia többféle lehet, addig utóbbi totalitárius módon úgy gondolja, hogy egy demokrácia vagy liberális, vagy nem is demokrácia. Ez az értelmezési küzdelem fogja meghatározni a nyugati világ jövőjét a következő évtizedekben, és ebben a küzdelemben Orbán és Trump azonos oldalon állnak - hangsúlyozta az elemző.

Magyarország globálisan is egyre erősebb szereplő

Lánczi Tamás úgy látja, azzal, hogy az elmúlt hónapban Orbán Viktor az összes világhatalom vezetőjével találkozott, egyértelműen azt jelenti, hogy az ország a hamis ellenzéki véleményekkel szemben egyáltalán nincsen elszigetelődve, sőt globális szinten is egyre komolyabb szereplő. Magyarország a 10 milliós népességéhez képest lényegesen fajsúlyosabb szereplője a világpolitikának, mint azt népességi és gazdasági lehetőségei indokolnák – tette hozzá. Lánczi Tamás szerint jól látszik, hogy Orbán Viktor azon felemelkedő országok vezetőivel van jó kapcsolatban, akik stabil kormányzást és erős gazdaságot építenek, és nem keresi a társaságát a csökkenő támogatottsággal és súlyos belpolitikai problémákkal küzdő vezetőkkel.

Megoldódtak a korábbi problémák

Szövetséget köthet Donald Trump és Orbán Viktor a május 13-i washingtoni csúcstalálkozón – mondta Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Csoport vezetője szólt arról is, hogy bár korábban is rengeteg közös pont volt a két vezető gondolkodásában, mostanra eljutott oda a két ország kapcsolata, hogy a korábbi ellentétek megoldódtak. Magyarország több kérdésben is (gáztározók tulajdona, védelmi együttműködés) a nemzeti érdek figyelembe vételével megoldotta azokat a vitás kérdéseket, amiben Washington változást szeretett volna.

Mráz Ágoston Sámuel szerint  az új ukrán elnök megválasztása is elvezethet ahhoz, hogy a NATO esetében felmerült kérdések megoldódjanak, és ebben az USA-nak is nagy szerepe lehet. 

A Nézőpont Csoport vezetője kijelentette, hogy a találkozót követően is megmaradhatnak az amerikai külügyminisztérium alsóbb szintjeiről jövő kritikák, mivel a Trump-kormányzattal szemben lévő erők továbbra is jelen vannak az amerikai adminisztrációban. Azonban ezeknek a kritikáknak a száma tovább csökkenhet - tette hozzá. Az elemző szerint a csúcstalálkozóval az ellenzék újabb vereséget szenvedett el, mivel az az állításuk, hogy az ország elszigetelődött, egyértelműen megbukott.