Hadihajókat, járőrrepülőket és helikoptereket is bevetnek a szombaton Malajzia és Vietnam között rejtélyes módon eltűnt Boeing 777-200-as utasszállító repülőgép felkutatására – írja a New Scientist című amerikai tudományos-ismeretterjesztő lap.

Bár már negyedik napja keresik, továbbra sem tudni, mi történhetett a Malaysia Airlines MH370-es járatával, amely szombaton, helyi idő szerint 0 óra 41-kor szállt fel a maláj fővárosból, Kuala Lumpurból. Fél kettőkor azonban a Thai-öböl felett megszakadt a rádiókapcsolat – ennél a koordinátánál – az utasszállítóval, amely akkor Vietnam és Malajzia között repült Peking felé, ahová reggel fél hétkor kellett volna megérkeznie 239 emberrel a fedélzetén. A roncsok keresése a Thai-öböl teljes területén, illetve a Dél-kínai-tengeren is folyamatban van, mert attól a pozíciótól, ahol az utasszállító utolsó rádiójelét fogták, több irányba is fordulhatott a repülőgép. A keresés eredetileg a repülőgép utolsó észlelt pozícióját körülvevő 37 kilométer sugarú körben folyt, ám ezt később kibővítették 190 kilométeresre.

A Lockheed Martin P-3C repülőgép

Forrás: Flickr / Lockheed Martin

A rejtélyes módon eltűnt utasszállító felkutatásában már kilenc nemzet 34 légi járműve és 40 hajója vesz részt (továbbiak csatlakozása várható), a keresést a Kuala Lumpurban kialakított központból koordinálják a maláj hatóságok. Malajzia tíz darab katonai szállítórepülővel, négy helikopterrel, valamint kilenc hajóval vesz részt a kutatásban.

Radarral keresik a roncsokat

A roncsok felkutatásában kulcsszerep jut egy akár tízórás folyamatos bevetésekre is alkalmas Lockheed Martin P-3C Orion tengerészeti járőrrepülőnek, amelyet az USA okinavai légibázisáról küldtek a mentések támogatására. Az amerikaiak a térségbe vezényelték a USS Pinckney nevű rombolót is, fedélzetén két darab Sikorsky SH-60 Seahawk többcélú teherszállító helikopterrel.

A járőrrepülő és a helikopter is rendelkezik olyan radarral, amellyel a vízfelszínen lévő apró tárgyakat is lehet érzékelni. A másfél-három kilométeres hatótávú radarok William Marks, az amerikai haditengerészet parancsnokának nyilatkozatai szerint már egy kosárlabda nagyságú objektumot is képesek észlelni (nem csak fémből lévőt), ami jelentős segítséget jelent a roncsok felkutatásában. Mivel ezeket a radarokat alapvetően tengeralattjárók felkutatására tervezik, észlelni lehet segítségükkel a vízfelszín alatt lévő nagyobb roncsokat is. Azt még nem tudni, hogy miért nem a P-3C-nél fejlettebb P-8 Posseidon repülőgépeket – ezek gyakorlatilag a Boeing 737-es katonai célra átépített verziói – vetik be.

Sikorsky SH-60 Seahawk katonai helikopter

Forrás: Amerikai Haditengerészet

A repülőgép és a helikopterek legénysége a radarjelzéseket óriási zoomolásra képes fedélzeti kamerákkal tudja ellenőrizni, infravörös üzemmódban akár éjjel is – vasárnap például kiderült, hogy az egyik gép radarja egy vízen lebegő faládát érzékelt.

A vészhelyzeti jeladó rádióhullámaira várnak

A keresést végző légi és vízi járművek a maláj utasszállító fedélzetén lévő ELT-egység (Emergency Locator Transmitter, vészhelyzeti helymeghatározó adó) rádiójeleit is kutatják (ez nem azonos a repülés paramétereit folyamatosan rögzítő fekete dobozzal). Ez az ütésálló és vízhatlan kivitelű berendezés alapból megtalálható a repülőgépek fedélzetén, és durva erőhatásokra aktiválódik, vagy manuálisan is bekapcsolható.

Ennek a Boeing 777-esnek a roncsait keresik a tengerben

Forrás: AFP/Imaginechina/Yu Ming

A vízfelszínen lebegni képes egység 2009 után készült, szabványos típusai a 406 megahertzes frekvencián már saját maguk pontos GPS-koordinátáit, a repülőgép típusát is  továbbítják, nem csupán egy analóg vészjelzést, mint előző generációik. A Boeing 777-es fekete doboza is bocsát ki magából ultrahangos jeleket, ezeket azonban csak hajókról vagy a vízfelszín közeléből lehet fogni nagyjából 30 napon át, amíg a beépített akkumulátorok energiája kitart.

A Wirednek egy repülési szakértőként dolgozó korábbi amerikai pilóta úgy nyilatkozott, hogy tévedés azt gondolni, hogy az óceánok felett közlekedő repülőgépek folyamatos rádiókapcsolatban vannak az irányítótornyokkal és radarképeken látszódik útjuk. J. Joseph szerint a radar legfeljebb a partoktól 160-240 kilométer körüli távolságig hatásos, ezt követően a civil gépek legfeljebb rádión keresztül tudják tartani a kapcsolatot az irányítókkal. A pilótáknak bizonyos megadott pozíciókon be kell jelentkezniük, és meg kell osztaniuk repülési paramétereiket, ezt a feladatot bizonyos gépeken már számítógép végzi műholdas kapcsolaton keresztül. A repülőkön is használt GPS-rendszer azonban csak a gép pilótáinak mondja meg, hol tartózkodnak éppen, visszirányú adatkapcsolat nem áll rendelkezésre. Annak az okára még nem jöttek rá a szakértők, hogy miért nem aktiválódott egy esetleges baleset során az ELT-egység, talán a víz alatt maradt, nagy mélységben, ezért nem lehet fogni jeleit.

Még több hajó, repülő és helikopter

Mivel a Malaysia Airlines fedélzetén 154 kínai állampolgár is utazott, a repülőgép felkutatására a kínai kormány négy hadihajóját is a helyszínre vezényelte. Ezek egyikén két helikopter, valamint egy harmincfős életmentő csapat is megtalálható, ráadásul a hajó víz alatti felderítőképességgel is rendelkezik. A kínaiak ezen felül saját műholdas felderítőrendszereikkel is közreműködnek a roncsok kutatásában.

A roncsok kereséséhez az ausztrál kormány két Lockheed AP-3C Orion gépet küldött, amely gyakorlatilag a már említett amerikai  járőrrepülő módosított változata, és ugyancsak nagy hatótávolságú felderítőradarral rendelkezik. Két másik típus mellett ehhez hasonló repülőgépét küldte a térségbe az új-zélandi kormány is.

Az indonézek és a Fülöp-szigetekiek hajókkal segítik a mentést, Szingapúr pedig többek közt egy olyan fregattot indított a keresésre, amelynek fedélzetén egy Sikorsky S-70B harci helikopter is megtalálható, ez az amerikai légierőnél már említett típus módosított változata. Az ország egy tengeralattjárók mentéséhez kialakított hajót is küldött búvárokkal a lezuhanás feltételezett helyszínére. Thaiföld hajókat, repülőgépeket és egy helikoptert küldött a helyszínre, Vietnam pedig hét hajóval és nyolc repülőgéppel segíti a mentést.