Személyazonosító igazolvány birtokban tartása
Milyen típusú személyazonosító igazolványok vannak?
Mely szervek vesznek részt a személyi igazolvánnyal kapcsolatos eljárásban?
Hogyan kell igényelni a személyazonosító igazolványt?
Cselekvőképtelen személyekre vonatkozó külön szabályok
Kell-e fizetni a személyazonosító igazolványért?
Személyazonosító igazolvány eltűnése
Személyazonosító igazolvány megtalálása
Személyazonosító igazolvány leadása
Személyazonosító igazolvány cseréje
Utazás az Európai Unió országaiba személyi igazolvánnyal

Az érvényes személyazonosító igazolványt a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon - felhívásra - bemutatni, a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásakor, a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetve az új állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor a személyazonosító igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni. Ha az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje lejár vagy a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott, az ideiglenes személyazonosító igazolvány leadható az igazolványt kiadó eljáró hatóságnál.

A személyazonosító igazolványt másra átruházni, - büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottakra vonatkozó eltérő jogszabályi rendelkezés esetét kivéve - letétbe helyezni, biztosítékul adni vagy átvenni nem szabad.

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.

A jogszabály a személyazonosító igazolványok 2 fajtáját különbözteti meg:

1. állandó személyazonosító igazolvány
2. ideiglenes személyazonosító igazolvány

Állandó személyazonosító igazolványnak minősül a törvényben meghatározott érvényességi idővel és tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány.

Ideiglenes személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel rendelkező, az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén kiállított személyazonosító igazolvány.

Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállású személynek adható, aki személyazonosságát személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait megfelelően, különösen az e rendeletben meghatározott okiratokkal igazolja.

A bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

Ha a menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy a letelepedett jogállást is megszerzi, e jogállás megszerzése miatt nem köteles új személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

A polgár egyidejűleg csak egy érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkezhet.

Annak, aki állandó személyazonosító igazolványra jogosult - állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmére - ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal.

A fentiektől eltérően, ha a magyar állampolgár első személyazonosító igazolvánnyal való ellátására kerül sor, a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv a jogosult vagy törvényes képviselője kérelmére állít ki ideiglenes személyazonosító igazolványt.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig az ideiglenes személyazonosító igazolvány ismételten kiadható.

A közreműködő hatóság és a konzuli tisztviselő előtt indult, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 29. § (16a) bekezdése szerinti, az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolványának pótlására állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti eljárásban ideiglenes személyazonosító igazolvány nem állítható ki.

Az állandó személyazonosító igazolvánnyal és az ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 10/B. §-ában kijelölt Budapest Főváros Kormányhivatala (kijelölt kormányhivatal), valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter (nyilvántartást kezelő szerv) jár el.

A járási hivatal

1. végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;
2. eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben;
3. ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;
4. végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;
5. ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

A települési önkormányzat jegyzője a polgár egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

A nyilvántartást kezelő szerv

A nyilvántartást kezelő szerv ellátja a nyilvántartás, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

A polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a nyilvántartásban kezeli a törvényben meghatározott adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:

1. a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizet vagy letartóztatás elrendelését;
2. nem magyar állampolgár esetén Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását;
3. a bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély EK letelepedési engedély, vagy az ideiglenes letelepedési engedély visszavonását, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését;
4. a magyar állampolgárság megszűnését;
5. a tulajdonos halálát.

A nyilvántartást kezelő szerv Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva - kezeli:

1. az állandó személyazonosító igazolvány adatlapokat, kérelmeket és fényképeket,
2. a lakcímbejelentő lapokat, valamint
3. az értesítésicím-bejelentőlapot.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás a jogszabályban meghatározott kivétellel kérelemre indul.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje húsz nap.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem - fő szabály szerint -

1. bármely járási hivatalnál,
2. a kijelölt kormányhivatalnál,
3. - ha a polgár nem rendelkezik személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes hatósági igazolvánnyal, valamint ha első alkalommal igényel tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványt -, a nyilvántartást kezelő szervnél,
4. magyar állampolgárságú kérelmező esetén a konzuli tisztviselőnél

is előterjeszthető.

A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező - a jogszabályban foglaltak kivételével - személyes megjelenésre köteles.

A konzuli tisztviselő előtt indított eljárás kivételével a személyes megjelenésében - egészségügyi okból - akadályozott kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.

A személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmezőről az eljáró hatóság, illetve a közreműködő hatóságként eljáró büntetés végrehajtási szerv arcképmás felvételt készít.

A jogszabályban meghatározott kivételekkel az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor, ha az ujjnyomat rögzítésre kerül, a polgár ujjnyomatát a kézfejek két mutatóujjáról kell rögzíteni. A mutatóujjak bármely ok miatti alkalmatlansága esetén az ujjnyomat rögzítését a kézfej többi ujjáról kell megkísérelni a következő sorrend megtartásával:

1. a kézfejek két középső ujja,
2. a kézfejek két gyűrűsujja,
3. a kézfejek két hüvelykujja.

Ha a fenti sorrend megtartásával az ujjnyomat nem rögzíthető, az ujjnyomatot a két kézfej azon ujjairól kell rögzíteni, amelyek az ujjnyomat rögzítésére alkalmasak.

Az adat felvételezésekor és az okmányban jelölni kell, hogy mely ujjakról történt az ujjnyomat-rögzítés.

A polgár az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelemben nyilatkozik, ha az ujjnyomat rögzítését visszautasítja.

A kérelmezőnek a személyazonosságát igazolnia szükséges. Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, akkor az igazoláshoz ezt felhasználhatja.

Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a személyazonosságát egyéb módon igazolnia szükséges. Az igazoláshoz felhasználható különösen:

1. a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetén a bevándorlási engedély, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okirat, a letelepedett jogállást igazoló okmány,
2. a menekült és az oltalmazott jogállású kérelmező esetén - ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor - olyan fénykép, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltüntette a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságot bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolta.

Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, de a kérelem benyújtásakor rendelkezik a magyar hatóság által kiállított születési anyakönyvi kivonattal és a névviselés megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonattal, azt a kérelemhez bemutathatja.

Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a jogszabályban meghatározott okiratot nem mutatja be, az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell, amelynek keretében

1. a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával és a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal,
2. a kérelem, valamint a bemutatott okmányok adatait egyeztetni kell a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal, valamint
3. a személyazonosítást jogszabályban meghatározott automatizált arcképmás összehasonlítással és - ha annak feltételei fennállnak - automatizált ujjnyomat összevetéssel is el kell végezni.

A személyazonosító igazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.

A rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelem felvételét követően haladéktalanul az eljáró hatóság sértetlen, lezárt borítékban a kérelmező rendelkezésére bocsátja

1. az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód létrehozásához szükséges aktiváló PIN kódot és a regisztrációs kódot, valamint
2. a PUK kódot.

A kérelmet az eljáró hatóság állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesíti.

A járási hivatalban, a kijelölt kormányhivatalnál, illetve a nyilvántartást kezelő szervnél kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására kerül sor, vagy a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.

A fenti eseten kívül az állandó személyazonosító igazolványt belföldön a kérelmező választása szerint postai úton, könyvelt küldeményként kell továbbítani, vagy a járási hivatalban, a kijelölt kormányhivatalnál, illetve a nyilvántartást kezelő szervnél kell átadni a kérelmező, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére.

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a meghatározottakon túl a törvényes képviselőnek igazolnia kell a gondnokság alá helyezést, továbbá a törvényes képviseletet, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát is. Az igazolás történhet különösen jogerős bírósági, valamint végleges gyámhatósági határozattal.

Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetében a jogszabályban meghatározottakon túl, ha személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, akkor igazolnia szükséges, hogy személyazonosító igazolvány kiadásához a másik szülő (törvényes képviselő) hozzájárult. Ennek hiányában a szülő igazolja a másik szülő szülői felügyeletének megszűnését, szünetelését. Az igazolásokhoz felhasználható különösen

1. a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a büntetés végrehajtási szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a kijelölt kormányhivatal, a nyilvántartást kezelő szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a személyazonosító igazolvány kiadásához, vagy
2. a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat vagy végleges gyámhatósági határozat.

Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetén az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát is ellenőrizni kell.

Évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítására irányuló eljárás illetékmentes.

Akinek a személyazonosító igazolványát eltulajdonították, megsemmisült, megrongálódott vagy elvesztette, köteles azt legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely járási hivatalnál, a kijelölt kormányhivatalnál vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.

Ha a bejelentést a külképviseletnél teszik meg, úgy az haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt, amely haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről.

Ha a bejelentést a járási hivatalnál vagy a kijelölt kormányhivatalnál teszik meg, az haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről.

Ha a bejelentést a rendőrségnél tett feljelentéssel teljesítik, a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást kezelő szervet, amely haladéktalanul gondoskodik az okmány eltulajdonítása tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről.

Ha a polgár a személyazonosító igazolványát megtalálja, a megtalált személyazonosító igazolványról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell bármely járási hivatalt, a kijelölt kormányhivatalt, illetve külképviseletet.

Ha a fenti bekezdésben foglaltak szerint a külképviselet értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt, amely gondoskodik a találás tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő azonnali átvezetéséről.

Ha a járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről.

Ha a polgár a rendőrséget értesíti az okmány megtalálásáról, úgy a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a találás helye szerint illetékes járási hivatalt vagy a nyilvántartást kezelő szervet, amely gondoskodik a találás tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről.

Az állandó személyazonosító igazolvány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről, megrongálódásáról, illetve megtalálásáról szóló bejelentésről felvett jegyzőkönyvet külföldön a külképviselet a kijelölt kormányhivatalnak továbbítja.

A talált, más nevére szóló személyazonosító igazolványt le kell adni

1. a találás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki azt - a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt - haladéktalanul megküldi a találás helye szerint illetékes járási hivatalnak,
2. a találás helye szerint illetékes járási hivatalnak, vagy
3. a kijelölt kormányhivatalnak.

A járási hivatal, illetve a kijelölt kormányhivatal visszaadja a talált személyazonosító igazolványt, ha nem tekinthető érvénytelennek, és a polgár új állandó személyazonosító igazolványt még nem kapott.

A talált személyazonosító igazolványt a járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal belföldön postai úton, könyvelt küldeményként küldi meg az arra jogosultnak. Ha a polgár a személyazonosító igazolványt postai úton vagy felhívásra személyesen, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján sem veszi át, a járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal az igazolványt a találástól számított egy év eltelte után átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

Érvényes személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár akkor kezdeményezheti, ha

1. az abban tárolt vagy azon szereplő adataiban változás következett be, ide nem értve a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, a polgár adóazonosító jelét, a polgár lakcímadatát, a polgár személyi azonosítóját, valamint a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámát,
2. az gyártáshibás,
3. a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott, a polgárnak vagy az igazolványnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatait,
4. az érvényességi idejéből legfeljebb 60 nap van hátra,
5. a tároló elem nem működik,
6. a 65. életévét betöltött kérelmező tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány helyett határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolványt igényel,
7. a 65. életévét betöltött kérelmező határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány helyett tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványt igényel,
8. a személyazonosító igazolvány tároló eleme ujjnyomatot nem tartalmaz, és a polgár ujjnyomat rögzítését kéri.

A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható.

A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz.

A magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal nem gyakorolhatja a külföldre utazás jogát az alábbi kényszerintézkedések, büntetések, intézkedések vagy egyéb korlátozások elrendelése vagy kiszabása esetén:

1. aki letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy előzetes kényszergyógykezelés, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, kiadatási bűnügyi felügyelet, vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet alatt áll,
2. az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,
3. akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől
• a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy
• a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
4. akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt,
5. akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt, vagy
6. akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.

A magyar állampolgár nemzetközi szerződésben meghatározott országok területére történő beutazáskor a nemzetközi szerződésben meghatározott lejárt érvényességű úti okmánnyal vagy lejárt érvényességű személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.

Azoknak az államoknak a listája, ahová személyi igazolvánnyal is utazhatunk, a Külügyminisztérium honlapján találhatók.