Karikó Katalin és Drew Weissman 2005-ben szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását, melyen akkor már évek óta dolgoztak.

A most orvosi Nobel-díjjal jutalmazott mRNS technológiára alapul a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája, azok az újfajta oltóanyagok, melyek hatékonyságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a koronavírus-járvány előtti küzdelem sikeréhez, illetve ahhoz, hogy az élet visszatérhessen egy nagyjából normálisnak tekinthető kerékvágásba.

© Pennsylvaniai Egyetem

Vagy felhagy a kutatással, vagy elveszíti a munkáját – ezt Karikó Katalinnal közölték főnökei a kilencvenes években. Az Egyesült Államokban élő magyar kutató hitt a munkájában, és alacsonyabb beosztásban, csökkentett fizetéssel is tovább vizsgálta az eljárást – ez derül ki többek között a biológus rövid életrajzából, melynek további érdekességeit ide kattintva olvashatja el.

A Nobel-bizottság által elismert mRNS technológia nem csak a koronavírus elleni védőoltáshoz használható. Kísérleti vakcinaként daganatos betegek is kapják már. Hogy hogyan is működik az emberi szervezetben az mRNS, illetve milyen óriási lehetőségeket rejt a rákterápiában, arról itt olvashat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.