-
Par nicky_heart le 15 October 2023 à 21:49
Újabb magyar szenzáció: Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott
A magyar fizikusnak és társainak az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért ítélték a rangos díjat 2023-ban.A Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint 2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért.
KapcsolódóMegfigyelték az elektronok utazását
Magyar tudós vezetésével nézték meg Münchenben a kvantumfizika egyik legfurcsább jelenségét, az alagút-effektust.
A Németországban élő Krausz Ferenc társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része vagyis 10–18 másodperc. Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatokat lehet vizsgálni, amiket eddig nem tudtunk, például az elektron útját az atom belsejében.
KapcsolódóAmerikai elismerés Krausz Ferenc fizikusnak
Az attoszekundum időtartamú lézervillanásokkal Krausz tudta elsőként közvetlenül megfigyelni az atommag elektronjait.
Pierre Agostini az Ohiói Egyetem munkatársa, a 65 esztendős francia Anne L’Huillier a Lundi Egyetem atomfizika-professzora. A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetője, az MTA külső tagja. Krausz és munkatársai 2001-ben elsőként állítottak elő és mértek attoszekundum időtartamú fényimpulzusokat.
Kapcsolódó
Magyaré lehet a fizikai Nobel-díj?
Krausz Ferencet az attofizika megalapozásáért esélyesnek tartja egy előrejelzéssel foglalkozó oldal.
Krausz Ferenc és kutatótársai 2015 óta szerepeltek a Nobel-díjra esélyesek listáján.
Az attoszekundumos fizika gyakorlati alkalmazása hívja életre az attoszekundumos kémia tudományát, ami az elektronok lokalizációja alapján tud anyagokat tervezni, de biokémiában is alkalmazható szövetek molekuláris működéseinek azonosítására. Anne L’Huillier a sajtó kérdésére az új tudomány alkalmazásával kapcsolatban elmondta, hogy az attoszekundumos lézereket például a félvezetőiparban, mikrochipek gyártásában használják a gyakorlatban.
Magyarországon jelenleg a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban végeznek ultragyors impulzusú lézeres kutatásokat.
Kapcsolódó
Még a NASA kutatói is ámulnak azon, ami Szegeden történik
Az Index utánajárt a csodának, amelyet az amerikai kutatók is részletesen elemeznek.
A 2022-es fizikai Nobel-díjat Alain Aspectnek, John F. Clausernek és Anton Zellingernek ítélték a kvantuminformációval kapcsolatos kutatásaikért. Aspect, Clauser és Zellinger három évtizede voltak esélyesek a díjra, ezért már „örökös jelöltként” emlegették őket.
2023-ban ez a második magyar Nobel-díj,
mint ismert, hétfőn Karikó Katalin és Drew Weissman kapták az orvosi és élettani Nobelt, a koronavírus elleni vakcinák gyors kifejlesztését lehetővé tévő mRNS-technológia kifejlesztéséért.
Kapcsolódó
Follow this section's article RSS flux
Create a blog