Have a beautiful week ahead...

Ferenc pápa vasárnap tíz órakor kezdte a római Szent Péter téren XXIII. János és II. János Pál pápák szentté avatási miséjét, amelyen XVI. Benedek nyugalmazott pápa is részt vesz.

A szentté avatási rítust a szertartás elején tartották: Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási kongregáció prefektusa a posztulátorok kíséretében a pápa elé járult, és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. János és II. János Pál szentté avatását. Az egyházfő minden egyes kérelemre válaszolt, a harmadszori kérelem után pedig elmondta a szentté avatás ünnepélyes formuláját.

Százezrek jöttek el a szertartásra

Forrás: AFP/Filippo Monteforte

A tömeg óriási üdvrivalgással fogadta a szertartásra a Szent Péter-bazilikából kivonuló Ferenc pápát, majd a néhai egyházfőknek, különösképpen II. János Pál pápának a kivetítőkön feltűnő képmását.

Ferenc pápa szerint "bátor ember" volt a szentté avatott két pápa, mert nem féltek szembenézni az ember szenvedésével és sebeivel, ezáltal tanúbizonyságát adva az egyháznak és a világnak Isten jóságáról és könyörületességéről. "Az új szentek a XX. század papjai, püspökei és pápái voltak. Ismerték a század tragédiáit, de nem hagyták, hogy azok maguk alá gyűrjék őket, erősebb volt bennük Isten, a hit az ember megváltójában és a történelem urában, Jézus Krisztusban; erősebb volt bennük Isten irgalmassága" - mondta a szentté avatási rítust követő homíliájában a katolikus egyházfő.

Százezrek a helyszínen

A szertartáson jelen van Marie Pierre-Simon Normand francia szerzetesnő és Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony, akiket a II. János Pálhoz intézett ima gyógyított meg.

A szentté avatáson több mint  kilencven állami delegáció vesz részt. Az Áder János köztársasági elnök vezette magyar delegációban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli a magyar kormányt. Orbán Viktor miniszterelnök magánemberként zarándokolt Rómába. Ortodox, muzulmán és zsidó küldöttség is részt vesznek a szentté avatáson.

A szertartást százezrek követik a helyszínen. Hét órára megtelt a tér zarándokokkal, kilenc óra előtt már a Szent Péter tértől az Angyalvárig haladó sugárút is zsúfolásig megtelt emberekkel. A tömeg megtöltötte a Vatikán környező utcákat és a közeli Tevere folyó partját is.

Így várták a szertartást

A vasárnapi kettős szentté  avatáson a Szent Péter téren a vatikáni biztonsági szolgálat 150 embere és 100 svájci gárdista felügyeli Ferenc pápa, 150 bíboros, közel ezer püspök és további 6000 pap, valamint több mint 90 állami delegáció biztonságát. Segítséget nyújtanak a vatikáni tűzoltóság, a Szent Péter-bazilikában és a Vatikáni Múzeumokban szolgáló őrök és a vatikáni biztonsági erők volt tagjai is.

A propos de la canonisation des papes Jean XXIII et Jean-Paul II

Le pape François a commenté sa décision : « Permettez-moi de dire une chose au sujet de ces deux papes : Jean XIII fut un grand prophète et l’initiateur du Concile, Jean-Paul II a été celui qui l’a mis en pratique et l’a développé dans toutes ses composantes et toutes ses richesses. Ils sont vraiment deux colonnes, non seulement de la culture chrétienne, mais de la sainteté chrétienne ».

Le pape François a annoncé la canonisation, le 27 avril de deux de ses prédécesseurs incarnant deux facettes de l'Eglise: Jean XXIII, symbole de l'ouverture du Concile Vatican II, et Jean-Paul II, le médiatique pape globe-trotter, symbole d'une Eglise mondialisée.

Devant les cardinaux, lors de son premier consistoire, le pape François a confirmé que ces deux figures importantes de l'Eglise catholique, Karol Wojtyla et Angelo Giuseppe Roncalli, papes respectivement entre 1978 et 2005 et entre 1958 et 1963, seront déclarés saints. Le pape François a fait son annonce en latin, conformément à la tradition, après que les vertus et les étapes de la vie des deux papes eurent été retracées par le cardinal Angelo Amato, « ministre » chargé de suivre les dossiers de béatification et de canonisation.

« Un dialogue fructueux rempli de vérité et de charité, dans et hors de la communauté chrétienne et dans les instances religieuses, culturelles et sociales » et « le service pour la paix entre les nations » leur sont notamment attribués à tous deux.  Après l'annonce de François, le consistoire a continué à huis clos. La date de cette double canonisation avait déjà filtré depuis quelques semaines. Le 27 avril 2014 est la fête de la Divine miséricorde, créée par le pape polonais. Cette cérémonie devrait attirer des centaines de milliers de personnes, d'Italie et de Pologne notamment, sur la place Saint-Pierre.

Jean-Paul II, premier pape polonais de l'Histoire, conservateur et immensément populaire, notamment dans la centaine de pays où il avait porté la parole de l'Eglise, sera canonisé en des temps record : neuf ans seulement après sa mort. Au moment des obsèques de Jean-Paul II en 2005, à l'issue de l'un des plus longs pontificats de l'Histoire, était monté le cri de l'immense foule : « santo subito » (« Qu'il soit fait saint tout de suite »). Benoît XVI avait choisi de ne pas tenir compte du délai obligatoire de cinq ans pour ouvrir la cause de béatification et de canonisation de son prédécesseur.

Jean XXIII avait lancé le grand Concile oecuménique Vatican II (1962-65) qui devait ouvrir l'Eglise au monde. Il a conservé surtout l'image d'un pasteur proche des gens, un peu comme l'est aujourd'hui François. La canonisation ensemble de ces deux papes manifeste de la part du pape François la volonté de maintenir un équilibre entre deux figures très différentes de la catholicité, et sans doute éviter un trop grand culte de la personnalité pour Jean-Paul II. Le pape François souligne aussi l'unité de l'Eglise dans sa diversité et rend hommage à la grande oeuvre du Concile, contre ceux qui voudraient revenir en arrière, selon les vaticanistes.

La double canonisation avait été envisagée plus tôt, le 8 décembre, mais le pape, toujours concret, avait évoqué, dans l'avion de retour de Rio en juillet 2013, devant les journalistes, le danger du verglas pour les pèlerins polonais modestes qui voudraient venir en autocar à Rome. Il s'était montré très louangeur pour le "bon pape" Jean, qu'il cite souvent et dont il a rappelé l'image de "bon prêtre de campagne, avec un sens de l'humour si grand". Il avait aussi fait l'hommage, mais plus brièvement, du "grand missionnaire" Jean- Paul II, qu'il avait qualifié de "nouveau Saint-Paul" pour son oeuvre d'évangélisation dans le monde entier. "Pour moi, il est grand !", s'était-il exclamé. C'est en faisant une entorse à la règle - l'absence d'un miracle certain attribué à son intercession - que Jean XXIII peut être canonisé aussi vite. Le pape François montre que les règles immuables de l'Eglise peuvent être bousculées pour permettre de porter un témoignage important.

II. János Pál és XXIII. János szentté avatása

XXIII. János és II. János Pál közös vonása volt a “leggyengébbek, a kicsik, az elfelejtettek, a szenvedőkhöz” való közelség. Ferenc pápa ma szentté avatja XXIII. János pápát és II. János Pál pápát a Vatikán szívének számító Szent Péter téren.

A modern egyház történetének eddigi két legnépszerűbb pápájáról van szó. Az olasz Angelo Giuseppe Roncalli és a lengyel Karol Wojtyla szentté avatására milliósnál nagyobb tömeg részvételét várják, elsősorban olasz és lengyel zarándokokat. A szentté avatást azért tették tavaszra, hogy a Lengyelországból érkező hívőknek ne télen kelljen megtenni a Rómáig vezető utat. “Megnemesíti a népek kultúráját…Békét, örömet és igazi fejlődést hoz az egész világnak” – hangoztatta Erdő Péter bíboros, aki szentmisét mutatott be a Rómába érkezett mintegy ezer magyar zarándoknak a Santo Stefano Rotondo templomban. Rámutatott, hogy XXIII. János és II. János Pál közös vonása volt a “leggyengébbek, a kicsik, az elfelejtettek, a szenvedőkhöz” való közelség is. 

Április 27. az Isteni Irgalmasság ünnepnapja, amelyet II. János Pál vezetett be az egyházban Faustina Kowalska lengyel szent tiszteletére. A lengyel pápa 2005 áprilisában ennek az ünnepnapnak az előestéjén hunyt el. Április 27-én 75 éves Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek, II. János Pál egykori személyi titkára.

Ferenc pápa 2013 júliusában hagyta jóvá a két néhai katolikus egyházfő, Angelo Giuseppe Roncalli és Karol Wojtyla együttes szentté avatását. A pápa a riói világifjúsági találkozóról Rómába tartó repülőúton úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy Roncalli és Wojtyla is “jó pápa” volt, “közös szentté avatásuk üzenet lesz az egyháznak”. A szentté avatási szertartás a Vatikán szívének számító Szent Péter téren lesz. A délelőtt kezdődő szentmisét Ferenc pápa pontifikálja.

Mély történelmi változások korában éltek

A ceremónia helyszínéül korábban az a lehetőség is felmerült, hogy a szentté avatást a Róma külvárosában levő Tor Vergata egyetemi campusának mezején tartják, ahol a 2000-es ifjúsági világtalálkozót rendezték, mivel itt többen férnek el, mint a sokkal szűkebb Szent Péter téren és a Vatikán környékén.

Az olasz és a lengyel pápa is “mély történelmi változások korában élt”, és mindketten a béke és az emberi méltóság védelmét szolgálták.

Boldog XXIII. János (1881-1963) a katolikus egyház 261. pápája volt. Angelo Giuseppe Roncalli néven sokgyermekes parasztcsaládban született 1881. november 25-én Sotto il Monte nevű faluban. 1904-ben szentelték pappá – 1912-ben Magyarországon járt, ennek emlékét őrzi a pesti ferences templom -, 1925-ben lett püspök. 1931-44 között Bulgáriában, majd Törökországban és Görögországban volt apostoli delegátus. A német megszállás alatt nagy segítséget nyújtott a görög lakosságnak, sikerült megakadályoznia a zsidók deportálását. Mintegy 25 ezer kelet-európai zsidó köszönheti neki az életét. 1944-től párizsi nuncius, 1952-től a Szentszék állandó megfigyelője az UNESCO-ban, 1953-58 között érsek, bíboros és velencei pátriárka volt. 1958. október 28-án választották meg pápává.

Az egyház megújhodásának híveként 1962-ben összehívta a II. vatikáni zsinatot, amely neki köszönhetően a nyitás és az ökumenizmus zsinatjává vált. A tanácskozás célja az egyház fegyelmének, tanításának és szervezetének korszerűsítse volt. Két enciklikája kiemelkedő jelentőségű: az 1961-ben kibocsátott Mater et Magistra kezdetű az egyház szociális tanítását fogalmazta meg. A pápa Pacem in terris (1963) kezdetű enciklikája, amely felhívás volt minden jóakaratú emberhez az igazi béke megteremtésére, különösen nagy visszhangot keltett. 1962-ben jelentős szerepe volt a kubai válság megoldásában. A Nyugat és Kelet békés egymás mellett élését sürgető ezen utóbbi enciklika tette lehetővé a keresztény-marxista párbeszédet. Közvetlenségének és egyszerűségének köszönhetően minden idők egyik legnépszerűbb pápája volt.

A II. Vatikáni Zsinat atyjaként és a “jó pápaként” ismert XXIII. Jánost 2000-ben avatták boldoggá egy olasz nővér meggyógyításáért. Az 1958-ban pápává választott Angelo Giuseppe Roncalli esetében a szentté avatáshoz nem volt szükség egy második csodára: a Szentté Avatási Kongregáció javaslatára Ferenc pápa úgy döntött, hogy XXIII. János kanonizációjához egy csoda is elegendő. Ehhez a pápának joga van, de ez nem azt jelenti, hogy mostantól kezdve a szentté avatáshoz elég lesz egy csoda is. Hozzátette, hogy Ferenc pápa valószínűleg XXIII. János pápa személyisége és a II. Vatikáni Zsinat idei 50. évfordulója miatt döntött így.

Boldog II. János Pál (1920-2005) a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. A lengyel származású Karol Józef Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a II. világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba. Egykoron munkásként dolgozott, majd pappá vált, Krakkó érseke lett, s végül több mint negyedszázadon át volt a katolikus egyház főpásztora. II. János Pál ezzel a katolikus egyház egyik leghosszabb ideig uralkodó pápája volt. A 264 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült II. János Pálnál hosszabb ideig a pápai trónon.

1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián-templom káplánja volt. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte. Tevékenyen vett részt az 1962 és 1965 között ülésező II. vatikáni zsinat munkájában. 1978. október 16-án – általános meglepetésre – pápává választották.

Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai pápa. Bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, szót emelt az emberi jogokért. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, Magyarországon kétszer járt (1991, 1996). 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.

A ceremónia

Az 1978-ban megválasztott, 2005. április 2-án elhunyt II. János Pálnak már a temetésén azonnali szentté avatását követelték a hívők a Santo subito! feliratú transzparensekkel. Ezt követően XVI. Benedek az előírt időnél – a halált követő öt esztendőnél – korábban  lindította elődje kanonizációs eljárását. II. János Pált 2011. május elsején avatták boldoggá a római Szent Péter téren. Közel másfél millió hívő érkezett akkor a Vatikánba, elsősorban olaszok és lengyelek.

II. János Pál boldoggá avatáshoz elfogadott első csoda Marie Simon Pierre Parkinson-kórban szenvedő francia nővér gyógyulása volt. A szentté avatási eljárása során csodaként ismerték el Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony gyógyulását, aki a pápa boldoggá avatásának napján imádkozott Wojtylához. A tudományosan megmagyarázhatatlan gyógyulást a Szentté Avatási Kongregáció által felkért orvosok és teológusok idén áprilisban minősítették csodának. II. János Pált rekordidő alatt, halála után kevesebb mint tíz évvel avatják szentté. Ennél gyorsabb csak padovai Szent Antal kanonizációja volt még a 13. században.

Nemcsak egyházi jelentőségénél fogva, hanem a résztvevők és a szervezés számait tekintve is rendkívüli esemény lesz XXIII. János és II. János Pál vasárnapi szentté avatása. A ceremónia tavaszi dátumára azért is esett a választás, mert a II. János Pál szentté avatására nagy számban várt lengyel zarándokok a téli hónapokban nehezebben tudnak utazni. II. János Pál temetésére és 2011. május elsejei boldoggá avatására is másfél millióan érkeztek Rómába, többségében lengyelek és olaszok. A két pápa közös szentté avatására még nagyobb tömeget vártak.

Pope to canonize Blessed John XXIII, John Paul II April 27

Blesseds John XXIII and John Paul II will be canonized together next April 27, Divine Mercy Sunday. (CNS photos)

By Cindy Wooden
Catholic News Service

VATICAN CITY (CNS) -- Recognizing that Blessed John XXIII and John Paul II have widespread reputations for holiness and that years of studying their lives and actions have proven their exceptional virtue, Pope Francis announced he would declare his two predecessors saints at a single ceremony April 27.

The pope made the announcement Sept. 30 at the end of an "ordinary public consistory," a gathering of cardinals and promoters of the sainthood causes of the two late popes. The consistory took place in the context of a prayer service in Latin and included the reading of brief biographies of the two sainthood candidates.

Cardinal Angelo Amato, prefect of the Congregation for Saints' Causes, read the biographies and highlighted the "service to peace" and the impact both popes had "inside and outside the Christian community" at times of great cultural, political and religious transformation.

The testimonies of their lives, "completely dedicated to proclaiming the Gospel, shine in the church and reverberate in the history of the world as examples of hope and light," the cardinal said.

Blessed John Paul, known as a globetrotter who made 104 trips outside Italy, served as pope from 1978 to 2005 and was beatified by Pope Benedict XVI on Divine Mercy Sunday, May 1, 2011. Blessed John XXIII, known particularly for convoking the Second Vatican Council, was pope from 1958 to 1963; Blessed John Paul beatified him in 2000.

Asked by reporters if retired Pope Benedict would participate in the canonization ceremony, Jesuit Father Federico Lombardi, Vatican spokesman, told reporters it was possible, but given the retired pope's preference for staying out of the public eye, he could not say for sure.

The choice of April 27, which will be Divine Mercy Sunday in 2014, was not a complete surprise. Speaking to reporters traveling with him from Brazil to Rome July 28, Pope Francis said he had been considering Dec. 8, but the possibility of icy roads could make it difficult for Polish pilgrims who would travel by bus to Rome for the ceremony.

The other option, he said, was Divine Mercy Sunday, a celebration instituted worldwide by Pope John Paul. Since the beginning of his pontificate in March, Pope Francis has emphasized God's mercy and readiness to forgive those who recognize their need for pardon. He told reporters on the flight from Brazil that Pope John Paul's promotion of Divine Mercy Sunday showed his intuition that a new "age of mercy" was needed in the church and the world.

Asked on the plane to describe the two late popes, Pope Francis said Blessed John was "a bit of the 'country priest,' a priest who loves each of the faithful and knows how to care for them; he did this as a bishop and as a nuncio."

He was holy, patient, had a good sense of humor and, especially by calling the Second Vatican Council, was a man of courage, Pope Francis said. "He was a man who let himself be guided by the Lord."

As for Blessed John Paul, Pope Francis told the reporters on the plane, "I think of him as 'the great missionary of the church," because he was "a man who proclaimed the Gospel everywhere."

Pope Francis signed a decree recognizing the miracle needed for Blessed John Paul's canonization July 5; the same day, the Vatican announced that the pope had agreed with members of the Congregation for Saints' Causes that the canonization of Blessed John should go forward even without a second miracle attributed to his intercession.

Except in the case of martyrdom, Vatican rules require one miracle for a candidate's beatification and a second for his or her canonization as confirmations that the candidate really is in heaven with God. However, the pope may set aside the rule.

END